2015. május 5., kedd

One Girl with Two Souls - Novella

Sziasztok! :)

Most egy kis novellával érkeztem. Belekevertem a sztoriba egy kicsit a Tokyo Ghoult, de remélem ez senkinek sem baj... :)
Aki nem ismeri a Tokyo Ghoult az nem igazán fogja érteni, viszont a főcímdalt, ami a történetben is benne van ITT megtaláljátok
Jó olvasást! :)

xx. Leah Walker





A terem megtelt csenddel. Senki sem értette, hogy akkor miért hívtak oda minket az éjszaka közepén. A kicsi színpad szerű emelvényen felgyulladtak a fények és megláttunk egy kikötözött lányt. Mind két karját erős lánc rögzítette a falhoz. 
- Ő itt Ayame - szólalt fel Komui - Egy Ghoul.
Ránéztem a többiekre, de senki sem tudta, hogy mit takar a név.
- Mi az a Ghoul? - szólalt fel elsőként Lavi.
- Nos, a Ghoul egy emberekkel táplálkozó, lélek nélküli lény - válaszolt Komui.
A lányra kaptam a tekintetem. Sírt, tisztán lehetett látni lehulló könnyeit, annak ellenére is, hogy le volt hajtva a feje és a világosszőke haja a szemébe lógott.
- Akkor miért hoztad Őt ide? - kérdezte Kanda, jogosan. 
- Azért, mert különleges - mondta nyugodtan a főnök - Nézzétek és hallgassátok! Ayame így kommunikál...
Ekkor a semmiből elindult egy zene, de nem is ez volt a lényeg, hanem amiről a szöveg beszélt.


Oshie te yo oshie te yo sono shikumi o
Áruld el nekem, áruld el nekem miről szól ez a történet!?

Boku no naka ni dare ga iru no
Csak mondd meg nekem, ki lakozik még bennem?

Koware ta koware ta yo kono sekai de
Törött vagyok, megtörtem e világ közepén,

Kimi ga warau nanimo miezu ni
Nevetsz anélkül, hogy bármit látnál...

Halványodtak az emelvény fényei és a lány erőtlenül is, de megpróbált feltápászkodni. Nem sikerült neki. Még egyszer megpróbálta, majd még újra és újra, mígnem sikerült neki felállnia. Képek kezdtek peregni a fejemben, s úgy láttam, hogy mindenki ugyanezeket a képeket látja...

Koware ta boku nante sa iki o tome te
Megtörtem ezért nem lélegzem tovább

Freeze
A fagyban...

Kowaseru kowase nai kyo eru kyo nai
Én a megtört, megtörhetetlen megőrülök, de nem vesztem el a fejem

A nata wamitsuke te
Mert egyszer úgyis megtalállak...

Egy pillanatra megállt minden, majd egy váratlan pillanatban a lány szárnyakhoz hasonló valamit növesztett, ami jégből volt. Hófehér, színtiszta jégből. Így most már azon peregtek a képek, mint valami vetítő vásznon.
Sok-sok képen Ő volt látható, amint embereket öl és azután sír, de olyan kép is volt, amint levadásszák és kegyetlenül elverik valami vastáskás emberek. Mindig próbálták megölni, de nem sikerült, azt mondták Rá, hogy szörnyeteg, de nem tudják miket él át, hogy minden gyilkosság után sír, hogy Ő nem akar Ghoul lenni...

Yureta yuganda sekai ni dan dan boku wa
Itt állok egy eltorzult és feldúlt világban,

Sukitootte mienaku nat te 
De senki sem láthatja a valódi énem.

Mitsukenaide boku no koto wo mitsume nai de 
Kérlek ne találj meg, ne nézz rám...

Láttunk egy fiút, amint Ayame kezét fogja, ajkait csókolja... szerintem Ő a szerelme! Igen, biztosan. 
fiút Kanekinek hívják. Ezt is a képekből tudtuk meg...
Kaneki is egy Ghoul. Mennyire hiányozhat most neki Ayame és, mint láthatjuk Ayamenek is 
hiányzik Kaneki. Engem már nem érdekel, hogy embereket ölnek, hiszen félig Ők is emberek, 
lelkük van! 

Dareka ga egaita sekai no nake de
Ebben a világban, melyet valaki csak elképzelt...

Anata wo kizutsuketaku wa nai yo 
Egyszerűen nem akarok ártani neked!

Oboeteite boku no koto o
Csak emlékezz rám olyan elevennek, amilyen voltam!

A fiú és a lány elszakadtak egymástól, s itt lett vége a 'vetítésnek', Ayame könnyek között összerogyott, de még az utolsó erejével kiszakította a falból az Őt közrefogó láncokat, hogy tenyerébe tudja temetni arcát. 
Sajnáltam, együtt éreztem Vele.
- Komui, engedd el! Nem látod hogy szenved? - ordítottam rá az említettre. 
- Ő egy szörnyeteg, Allen! - felelt ugyanolyan hangnemben és hangerővel. 
- Nem, nem az! - mondtam, majd mit sem törődve a többiekkel a lányhoz mentem, aki még mindig ott zokogott az emelvényen. Leguggoltam elé, s apró testét átölelve próbáltam megnyugtatni. Kicsit megugrott, majd rám nézett.
- Te miért segítesz nekem? - kérdezte meggyötört hangon.
- Azért, mert tudom, hogy van lelked! - mosolyogtam rá lágyan.
- Köszönöm! - mondta, majd halkan szipogott tovább.
- Meghalt, ugye? - kérdeztem. Választ nem kaptam mást, csak egy apró bólintást és újabb könnyeket. Szorosabban húztam magamhoz Ayamet, hogy megnyugodjon - több kevesebb sikerrel. Nem csak azt tudtam, hogy van lelke, hogy képes érezni, hanem azt is, hogy szerelme, Kaneki lelke is benne él tovább...
Minden embernek és lénynek van lelke, s erre hogyan lehet rájönni? Látni is kell, nem csak nézni! 


4 megjegyzés:

  1. Ismét hatalmasat alkottál! Nagyon tetszett. :)
    xx. Lau

    VálaszTörlés
  2. Esküszöm, nem akarlak megsérteni, de ha olyat akartál írni, melynek van mélyreható jelentése, akkor még fejlődnöd kell. Nem rossz, csak önmagába semmit nem mond és amit a lélekről írsz "Látni is kell, nem csak nézni! ". Ez a mondat nem vág oda, mintha két külön részt akartál volna összepasszítani, csak nem sikerült. Kettő, honnét jött, hogy a Ghoul lélektelen? Mert nem az, valószínűleg csak láttad és nem olvastad a Tokyo Ghoult. A lélekről pedig inkább nem írók regényt,. ha érdekelne akkor e-mailba elküldöm.
    Tényleg nem sértésnek szántam ezt az egészet! Ha az, akkor Bocsánat!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyáltalán nem gond, hogy negatív kritikát írtál. Igen, még nem olvastam, de készülök elolvasni...
      Sokat kell még fejlődnöm, ezt én is tudom,de egy próbát megért. Egyik barátnőm elsírta magát rajta, de lehet, hogy azért mert annyira rossz lett..
      Sajnálom, hogy nem tetszett. Máskor igyekezni fogok,hogy jobb írást adjak ki a kezeim közül.:)

      Törlés